A Netjogasz.com jogi tanácsadó honlapot azzal a céllal indítottuk, hogy Ön az interneten keresztül bárhonnan, bármikor, gyorsan, kedvező áron, szakszerű, pontos felvilágosítást kaphasson jogi témájú kérdéseire, problémáira, ügyvédeinktől, jogászainktól. Honlapunkon keresztül elküldheti kérdését és a tanácsadási díj beérkezésétől számított 48 órán belül válaszolunk Önnek. Kérdezhet a legkülönbözőbb témákban: polgári jogi ügyek- szerződések, öröklési jogi, családi jogi, munkajogi kérdések, tb ügyek, oktatási jogi kérdések, társasági jog, cégügyek….
Online cégalapítási szolgáltatásunk segítségével rövid határidőn belül, kényelmesen, kedvező áron alapíthat egyszerűsített eljárásban kft-t, betéti társaságot! Cégalapítás ITT!
Vállaljuk már meglévő cégek társasági szerződéseinek módosítását, ingatlanok adás-vételi szerződésének elkészítését, földhivatali ügyintézéssel, valamint alapítványok, egyesületek létrehozásának jogi teendőit!
Reméljük, hogy tanácsadásunkkal, cégalapítási szolgáltatásunkkal segítjük az élet egyre több területén jelentkező jogi problémák gyors és kedvező megoldását.
A Netjogasz.com vezető munkatársai
Dr. Hegedűs Csilla ügyvéd
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
szakterület: Társasági jog, Polgári jog, Oktatási jog
Szabóné Dr. Varga Mária
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Jog- és Államtudományi Kar
Szakterület: Polgári jog, Családi jog, Munkajog
Az alábbi űrlapon felteheti kérdését a legkülönbözőbb jogi problémákkal kapcsolatban ( pl: öröklés, válás, gyermekelhelyezés, gyámügy, családjog, végrendelet, haszonélvezet, adás-vétel, munkajogi kérdések, szerződések, tb ügyek....), melyre két napon belül szakszerű választ kap kollégáinktól. Ügyvédi megbízás esetén a befizetett díj beszámításra kerül a kérdésével kapcsolatos ügyében.
Tegye fel kérdését! Az alábbi űrlapot töltse ki, sms , vagy bankkártyás fizetés után küldje el nekünk, 48 órán belül válaszolunk!
INGYENES JOGI TANÁCSADÁS! 2010.06.30-ig magánszemélyeknek jogi tanácsadásunk ingyenes, 5 munkanapos határidővel megválaszoljuk kérdéseiket, melyeket a kerdes@netjogasz.com e-mail címre küldhetnek!
Kérdések - Válaszok
| Kérdés: Kérdésem valószínűleg elég egyszerű, de mégsem tudom rá a választ. Feleségemmel 10 év házasság után közösen elhatároztuk, hogy külön folytatjuk életünket és elválunk. Mit kell tenni? Kinek kell beadni a keresetet? Hová? Kell-e hozzá jogi képviselő? Az anyagiakban megegyeztünk, de nem tudom, hogy erről hol kell nyilatkozni és milyen formában. Ezen kívül van egy lakásunk, amin FHB-s állami kamattámogatású hitel van felvéve. A bank jogerős válási végzést akar. Én ezt túlzásnak tartom. Nem tudják pontosan megmondani, hogy mit tartalmazzon az ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum, amelyet a kérelemhez kell beadni. Azt mondták az ügyvéd majd tudja. Előre is köszönöm válaszukat! Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben biztosak benne, hogy a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a bíróságtól kérhetik házasságuk felbontását. A keresetlevelet az alperes lakóhelye szerinti, vagy a házastársak utolsó közös lakóhelye szerinti helyi bíróságon kell benyújtania a felperesnek (vagy bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani), Pp 121. § és 283 §. A jogi képviselet nem kötelező, de mindenképpen ajánlott az eljárás megindítása előtt egy ügyvédet felkeresni. A törvény kimondja; ha a házastársak a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, a keresetlevélhez csatolniuk kell a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodásukat, kivéve, ha közöttük legalább három éve megszakadt az életközösség, és külön lakásban élnek. Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs. A leírt információkból nem világos, hogy milyen kérelemmel fordult az FHB-hoz? Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: 2UAINI | 2009-09-23 11:44 |
| Kérdés: Tisztelt Netjogász.com! Kisfiam a válásom után született, de még a 300 napon belül és ezért a volt férjem nevére anyakönyvezték. A kérdésem az lenne, hogy mi a folyamata, hogy a valódi édesapa a nevére vehesse a gyermekét. Milyen iratokat kell a bíróságra benyújtani? Válasz: Pert kell indítani a volt férj apaságának vélelmét megtámadandó, ennek megfelelő keresetet kell benyújtani a bíróságon. Előbb azonban keresse fel az illetékes gyámhivatalt, egyrészt mert az anya perindításra nem jogosult, ezért a gyámhivatalban kell kezdeményeznie az erre irányuló eljárást, másrészt a gyámhatóságnak az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia, (a gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll). Az eljárás menete 1. Önnek kérelemmel kell fordulnia az illetékes gyámhivatalhoz, Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: M2ASCD | 2009-04-01 12:14 |
| Kérdés: Tisztelt Netjogász! Kérdésem, hogy válás esetén mire számíthatok, mik az esélyeim? 5 éve házasodtunk össze, akkor volt már egy gyermekem, egy lakásom, amit 2 éve eladtam és az árából és a férjem minimális kp-jából(1 millió ft, papír van róla) a szocpol-ból, (van két közös gyermek) hitelből vásároltunk egy házat. A tulajdonjog szerint 60% az enyém, 40%-ék a férjemé. Ebben az esetben (hisz a hitel még nincs kifizetve, és ha eladnánk a házat, a szocpolt is vissza kellene fizetni) ki tudnám venni egyáltalán a berakott pénzemet? Vagy létezik, hogy kevesebbel szállnék ki, a férjem pedig a sokszorosával? És még egy kérdés, milyen feltételekkel kell bírnom ahhoz, hogy a gyermeket biztosan nekem itéljék? Mennyi esélye van az apának? Válaszát előre is köszönöm. Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. Amennyiben férjével nem tudnak megegyezni a közös vagyon megosztásáról a bíróság minden bizonnyal a tulajdoni arányok szerint fogja a házat megosztani. 2. A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. Amennyiben az anya normális életmódot folytat, nem tapasztalnak az életvitelében semmi olyat, ami hátrányosan befolyásolná a kiskorú erkölcsi, szellemi, testi fejlődését, az általános bírói gyakorlat szerint az anyánál helyezik el a gyermeket. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: AEA7KA | 2009-04-01 12:20 |
| Kérdés: Tisztelt netjogász! Szeretném megkérdezni a hatályos törvényről végrehajtással kapcsolatban. Egy banknak tartozom, ingó és ingatlan tulajdonjoggal nem rendelkezem. A szüleimnél lakom családtagként, az ő terhükre végrehajthatnak-e? Üdvözlettel:Gábor Válasz: Kedves József! A tartozásnak az adóstól való behajtása egy többlépcsős jogi folyamat. A bank először is felszólító levelet küld ki a tartozás kiegyenlítésére, majd amennyiben ez nem vezet eredményre, lehetősége van egyrészről bírói eljárás keretében érvényesíteni követelését, másrészről lehetősége van fizetési meghagyás kibocsátására. Ha a bíróság jogerős ítéletben marasztalja a tarozása kifizetésére, illetve a kötelezést tartalmazó fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, módja nyílik a banknak következő jogi út igénybevételére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Gábornak van bankszámlája, arról azonnali beszedési megbízás útján beszedheti a tartozásnak megfelelő összeget. Ha a bankszámlán lévő pénz nem fedezi teljes mértékben a tarozást, a fennmaradó összeget végrehajtás útján hajthatja be. Végrehajtás alá csak a saját tulajdonban lévő ingó, ingatlan vonható, ha közös tulajdon áll fenn, akkor pedig az adós tulajdoni hányada. Leveléből kitűnik, hogy ilyen tulajdonnal nem rendelkezik, ez azonban nem jelenti azt, hogy mentesül a tartozás megfizetése alól. Lehetőség van ugyanis a munkabérből való levonásra, a munkabér 33 %-ának erejéig, vagyis minden hónapban a munkabér 33%-a levonásra kerül. Ugyanígy le lehet vonni minden hónapban 33%-ot a baleseti járadékból, baleseti táppénzből, táppénzből, gyermekgondozási díjból és a munkanélküli ellátásból. A tartozás megfizetése alól tehát nem lehet mentesülni, mivel a munkabérből és egyéb ellátásokból is jogosult lesz a bank minden hónapban meghatározott összeget automatikusan levonni. Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: 9MEVY6 | 2009-04-01 12:19 |
| Kérdés: Tisztelt jogi tanácsadó! A problémám örökösödés jellegű. Édesanyám 2006 nyarán elhunyt. Az örökösödési eljárás rendben lezajlott. Édesapám egyedül maradt egy vidéki családi házban. Az anyai rész három egyenlő részre lett felosztva a három testvér között. Édesapám lett a haszonélvező. A bátyám a családjával (feleség, 2 gyermek) odaköltözött hozzá, mondván hogy az az ő házuk is. Azóta eltelt 2 év. A rezsibe nem fizetnek bele (pedig aktív dolgozók), leamortizálják a házat, a javításokat nem végzik el, és idegileg tönkretették egyébként is labilis apámat. Édesapám, nővérem, és én egy véleményen vagyunk: A bátyámnak, és családjának menni kell. Sajnos nem mennek! Mit tehetünk annak érdekében, hogy a bátyám elhagyja jelenlegi lakhelyét ( anélkül hogy el kellene adni a házat)? Jogilag járható út-e ha a bátyám feleségét tiltanánk ki a házból, hiszen neki nincs örökösödési joga a házon? Ha a bátyám mégis elköltözne, kérheti az anyai részből származó örökséget? Bármilyen tanácsot szívesen fogadunk, válaszát előre is köszönjük. Válasz: Tisztelt Kérdező! 1.Amennyiben a vitát békés úton, egymás között nem tudják elintézni, édesapja a községi városi, fővárosi kerületi jegyzőtől kérhet birtokvédelmet fiával szemben, ahol hivatkozhat haszonélvezeti jog jogtalan korlátozására. Sajnos erre azonban csak egy éven belül van lehetőség, ezután a bíróságtól lehet kérni a birtokvédelmet szintén hivatkozva a haszonélvezeti jog korlátozásának jogtalanságára. A házra vonatkozó haszonélvezeti jog korlátozásánál alapvető szempont, hogy a korlátozás a túlélő házastárs lakáskörülményeit lényegesen ne csorbítsa. A bíróság ítéletében elrendelheti, hogy a bátyja költözzön ki az ingatlanból. 2. A "feleség kitiltása" nem járható út, ebben az esetben is csak a bátynak a jogsértő (lásd. birtoklás zavarása, a haszonélvezeti jog túlzott mértékű korlátozása) magatartására lehetne hivatkozni. 3.A bátyjának öröksége megszerzés érdekében az édesapja haszonélvezeti jogát kellene megváltania, azonban a törvény szerint az édesapja által lakott házra ezt nem lehet kérni, tehát az örökségnek ezt a részét az édesapa haszonélvezeti jogának megszűnéséig (haláláig) nem kérheti. Ügyszám: Y9BEWK | 2009-04-01 12:16 |
| Kérdés: 3 éve kölcsönadtam egy volt ügyfelemnek egy nagyobb összeget, melyről kölcsönszerződést is írtunk. A szerződés tartalmazta a kölcsön összegét valamint a fizetendő kamatot is. A kölcsön először 3 hónapról szólt, de az adós nem tudta viszafizetni, ezért kénytelen voltam hosszabbítani. 3 év alatt a tőke felét sem fizette vissza, nem beszélve a kamatokról. Mára a tőke és kamatai jelentősen meghaladják a tőke összegét. Úgy gondolom, hogy az adós már nem is akar fizetni, mert nem veszi föl a telefonjaimat, s bár minden tartozást elismer, különösebben nem izgatja, hogy az adósságát rendezze. Tehetek.e büntető feljelentést - esetleg csalásért - ? Köszönettel, Ilona Válasz: Kedves Ilona! Nem javaslom első körben büntető feljelentés megtételét, két okból sem. Először is a feljelentés nyomán nem fog a pénzéhez jutni, másrészt az adós egyelőre nem követett el a Büntető Törvénykönyvben szereplő tényállásnak megfelelő cselekményt. A polgári jogi út igénybevételét javasolhatom egyedül, miután az adós legfeljebb szerződésszegést követett el, illetve a mai napig késedelemben van a teljesítéssel. Igényét fizetési meghagyás iránti kérelem útján követelheti (jogi képviselő útján), előfordulhat, hogy az adós a fizetési meghagyásra ellentmondással él, pl. ha a követelés egy részét vitatja (ezt szerencsére eddig nem tette) ilyenkor az eljárás perré alakul, és a bíróság előtt kétséget kizáróan lehet igazolni a követelés jogalapját, miután - nagyon helyesen - írásba foglalták a szerződést. A legvalószínűbb azonban, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. Ügyszám: SQQO7Y | 2009-09-23 11:44 |
| Kérdés: T. Jogász! 6 éve kötöttünk házasságot, amelyet közös elhatározással szeretnénk felbontani. Házassági szerződést nem írtunk. Nekem saját lakásom volt lánykoromban, amit már közösen adtunk el. Kérdésem, hogy váláskor ez külön vagyonnak tekinthető-e? Köszönöm fáradozását! Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. A házastárs különvagyonához tartozik: - a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, - a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, - a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, - a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Ígí az eladott lakás helyébe lépő vagyontárgy (vagy annak - a lakás értékének - megfelelő része) különvagyonnak számít. Ügyszám: N9LIO0 | 2009-09-23 11:44 |
| Kérdés: Tisztelt cím! Végrehajtási ügyben szeretném segítségét kérni. Egy éve már hogy van egy jogerős bírósági itéletem gyermek tartásdíj elmaradásáról amivel megkerestem rögtön egy önálló bírósági végrehajtót. Egy éve nem tesz semmit pedig a volt feleségemnek van bejelentett munkahelye. Mit kellene tennem hogy a végrehajtó Úr tegyen valamit? Mert csak igérget, kitalál mindig valamit. Várom válaszát köszönettel Zsolt Válasz: A tartásdíj-fizetés kötelezettségről rendelkező ítéletet hozó első fokú bíróságnál formanyomtatvány kitöltésével, illetve szóban szintén kérelmezheti a végrehajtható okirat kiállítását. Ön köteles közölni az adós nevét, az azonosításhoz szükséges adatokat, továbbá legalább egy adatot az adós munkahelyére vonatkozólag. A követelést, ha a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi, kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani. Ilyenkor a Bíróság a végrehajtó közreműködése nélkül közvetlen letiltást rendel el. A Bíróság letiltó végzésében az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül az adós munkabéréből, illetőleg egyéb járandóságából a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Ügyszám: P7YK4I | 2009-09-23 11:44 |
| Kérdés: Tisztelt Hölgyem/ Uram! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a jelenleg 6 hónapos terhes feleségemet elbocsájthatja-e a kórház, ahol határozatlan idejű szerződése van. A körülmények a következőek: a korházban nagyobb létszámú elbocsájtás folyik és feleségem is az elküldendők listáján szerepel. Tanulmányi szerződése is van a határozatlan idejű szerződése mellett. Azzal zaklatják, hogy menjen táppénzre, mert csak így kerülheti el az elbocsájtást. Jelenlegi ismeretünk szerint a kórház nem bocsájthatja el, hiszen terhessége védettséget ad számára. Vagy lehet a kórháznak bármilyen indoka, hogy elküldjék? Kérem a lehetőségekhez mérten gyorsan válaszoljanak, illetve adjanak tanácsot mit tehetünk az adott helyzetben! Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a felesége jogviszonyát, ugyanis a terhesség felmondási tilalmi ok ! Nem kell táppénzre elmennie ahhoz, hogy ne tudják elküldeni ( táppénz is egy felmondási védelem). A felesége egészen addig áll felmondási védelem alatt, míg Gyed-en, Gyes-en van, vagyis a gyermek 3 éves koráig mindenképp, ugyanis 2006. 01.01. óta lehetséges Gyes mellett is munkát végezni teljes munkaidőben, és annak ellenére hogy visszamegy dolgozni, felmondással nem, csak rendkívüli felmondással vagy közös megegyezéssel lehet munkavizsonyát megszüntetni a munkáltató részéről. Ügyszám: I78ZE8 | 2009-09-23 11:44 |
| Kérdés: Tisztelt Netjogász! 1967 óta Svédországban élek ma már kettös állampolgárként. Ketten vagyunk testvérek. Édesanyámnak budapesti lakását 1989-ben meg lehetett vásárolni az önkormányzattól 107 000 forintért. Nem állt rendelkezésre az összeg igy én felajánlottam 50 000 forintot melyet meg is kaptak tölem a vételhez. A hiányzó összeget testvéremék bank kölcsönnel egészítették ki. A lakást 9 évvel ezelött eladták és egy nagyobb lakást vásároltak. A közelmúltban derült ki, hogy az új lakás tulajdonosaként testvérem és sógorom lett az ingatlan nyilvántartóban bejegyezve 50-50% tulajdonosi részaránnyal. Az is kiderült, hogy az elözö lakástulajdonból is mint résztulajdonost engem kihagytak. Édesanyám mint haszonélvezö szerepelt/szerepel mindkét esetben. Itt fontos megjegyeznem, hogy én soha nem irtam alá semmiféle lemondónyilatkozatot a majdani örökösödési jogomról. (lakás50 %-a)Kérdésem a következö: Igényt tarthatok-e akár jogi úton is a lakás felére, bár mint irtam, ma nem szerepel a nevem a nyilvántartóban? Várom a választ. Szivélyes üdvözlettel. Válasz: Sajnos azt kell mondjam, hogy nem látok esélyt tulajdoni igényének jogi úton való érvényesítésére. Tulajdonjogot csak úgy tudott volna szerezni Ön az önkormányzati lakás megvásárlásakor, ha az adásvételi szerződést vagy Ön, vagy meghatalmazottja az Ön nevében írja alá. Mivel Ön nem adott meghatalmazást a szerződés aláírására, és a szerződéskötéskor sem volt jelen, így tulajdonossá sem válhatott. Az átadott 50.000 Ft-ot, 5 év elévülési időt követően nem tudja visszakövetelni. Arról pedig szó sem lehet, hogy a további lakások tulajdonjogát is vitathassa. Nem derül ki, hogy a vitatott kérdés az anyuka halála révén került-e felszínre. Ha igen, akkor az anyuka haszonélvezete nem örökölhető tovább, az a halállal megszűnik. A testvére után majd –amennyiben a testvérnek nem lesznek örökösei – örökölhet. Ügyszám: HH1SZO | 2009-09-23 11:44 |
| Kérdés: Üdvözlöm.Következő kérdésem lenne.Édesanyám meghalt, a hagyatéki tárgyalás után a húgom és én 1/4-1/4 tulajdonrészt örököltünk amire édesapámnak haszonélvezete van. Kb 1998 óta a családommal lakom a tetőtérben, ahol átalakításokat is végeztünk, külön gázóra külön fűtés, a villany és a víz almérövel lett szétválasztva, és kialakítottunk egy konyhát is magunknak. A tetőtér nem külön bejáratú. A hagyatéki tárgyalás után a húgom felvetette, hogy az ő tulajdonrészének használatáért fizessünk neki bérleti díjat.Kérdésem a következő, jogosan kér tőlem bérleti díjat, ha igen mi alapján kell eldönteni mekkora összeget kérhet tőlünk?Válaszukat előre is köszönöm.Ügyszám: DIYF9B Válasz: Tisztelt Kérdező! Ügyszám: | 2009-09-24 19:05 |
| Kérdés: Munkajogban szeretnék tanácsot kérni. Leépítés miatt a munkáltató általi felmondással elbocsátottak a munkahelyemről. Válasz: Tisztelt Ügyvédi Iroda! Munkajogban szeretnék tanácsot kérni. Leépítés miatt a munkáltató általi felmondással elbocsátottak a munkahelyemről. Megkapok mindent, ami a törvényben előírnak (felmondási idő, végkielégítés stb.) kérdésem a kővetkező: Én vidékről jártam be a munkahelyemre vonattal. A munkáltatom ezt nem, fizette. Követelhetem-e rajtuk az elmaradt bérlet 86%-át, ha erről én írásban nem mondtam le a munkáltató felé, és ha követelhetem, akkor visszamenőleg hány évig? Ha jogos a követelésem, akkor milyen eséllyel nyerhetek egy munkaügyi perben, mivel valószínű ezt felszólításra nem fogják kifizetni. Várom mielőbbi válaszukat! Köszönettel. Ügyszám: | 2009-09-24 18:59 |
| Kérdés: Válasz: Tisztelt Netjogász Ügyszám: | 2009-09-24 19:02 |
| Kérdés: Válasz: Tisztelt Netjogász! 2 hete különköltöztem 2 gyermekemmel a férjemtől, mert nem akart velem élni. Azt szeretném megtudni, hogy milyen kötelességei lennének a férjemnek a gyerekei felé (gyerektartás...stb.). Előre is köszönöm a válaszát! Anita Ügyszám: | 2009-09-24 19:08 |
| Kérdés: Válasz: Tisztelt Netjogász! Amennyiben Ön az édesanyja haszonélvezetével terhelt lakást adott el, s most a megvásárolandó lakásra is haszonélvezetet kíván alapítani, úgy a Gyámhivatalnak mindkét szerződést be kell mutatni, s az új szerződés csak a hivatal hozzájárulásával válik érvényessé. Ügyszám: | 2009-09-24 19:14 |
| Kérdés: Tisztelt Netjogász! Kérdésem mindössze annyi lenne, hogy a testvérem próbára bocsátás alatt áll, és még ennek kiszabása előtt volt még egy ügye aminek most lesz a tárgyalása. Ilyen esetben figyelembe veszik a próbára bocsátást vagy csak ennek időtartama alatt elkövetett bűncselekményekre van hatással? Válaszát előre is köszönöm! Válasz: Tisztelt Kérdező!
A próbára bocsátás esetén a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de nem szab ki büntetést, hanem azt próbaidőre elhalasztja. A próbaidő eredményes elteltének az a következménye, hogy az elkövető büntethetősége megszűnik.
Az elkövető próbára bocsátására két feltétel együttes megléte esetén van lehetőség:
- csak a törvényben meghatározott enyhébb megítélésű bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazható, (vétség, illetve bűntett amely 3 évnél nem súlyosabban büntetendő)
- alaposan feltehető legyen: a büntetés célja ennek az intézkedésnek az alkalmazásával is elérhető.
A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a próbaidő alatt bűncselekményt követett el és emiatt elítélik (bármikor, a próbaidő letelte után is akár), vagy a próbaidő előtt bűncselekményt követett el, és emiatt a próbaidő alatt elítélik. Ezen esetekben a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége.
Így testvérének a próbaidős ügye kapcsán is büntetést fognak kiszabni. Azt hogy konkrétan letöltendő börtönbüntetést szab-e ki a bíróság, illetve kaphat-e újra próbára bocsátást, vagy felfüggesztett börtönbüntetést az ügyekben, azt a konkrét ügyek ismeretében lehetne megmondani.
Abban az esetben amennyiben a próbaidő után történne a tárgyalás és ítélethozatal, az nem vonná maga után a próbaidő megszüntetését. Tehát a próbaidős ügyében a büntethetősége megszűnne. Szabóné Dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-10-09 12:13 |
| Kérdés: H. J. vagyok, segítséget szeretnék kérni végrehajtási ügyemmel kapcsolatban. 2002-től az Otp banknál igényelt folyószámla B hitelünk nem fizettük vissza. Az összeg 170.000 Ft volt , és most 893.211 Ft-ról kaptam végrehajtást. Az elmúlt 5 évben semmiféle megkeresés nem volt az üggyel kapcsolatban, csak most érkezett jegyzőkönyv ill. a végrehajtási lap. Tőke: 170.000Ft, Tőke kamatai: 571.336Ft, perköltség: 11850, ált. költségátalány:7320Ft, egyéb költség: 9600Ft= 893.211Ft. Az utóbbi 4 évben 3-szor költöztem. Semmiféle értesítést nem kaptam a tartozásommal kapcsolatban egészen a tegnapi napig. Elváltam és adóstársként szerepel a végrehajtási lapon a volt feleségem. A pénzt közösen költöttük el, most pedig csak rajtam követelik az összeget. Mi a teendőm ezzel kapcsolatban? Válásu nk 2004-ben volt, de vagyonmegosztás nem volt , közös megegyezéssel váltunk , 2 kiskorú gyermekünk volt, az egyik a volt feleségemnél maradt, a másik nálam került elhelyezésre. Sajnos csak tetemes adósságok maradtak a házasságunkból, melyről nem rendelkeztünk válásunkkor. Tehetek-e még valamit az üggyel kapcsolatban? Kérhetem-e,hogy volt feleségemen követeljék az összeg 50%-át? A jegyzőkönyvön szerepel,hogy ha 15 napon belül nem fizetek, a munkabérem 33% kerül letiltásra. Másik kérdésem: Jelenleg kapcsolatban élek és párom szeretném feleségül venni. Páromnak van egy lakása, ill . ingóságai. Nem szeretném, ha múltbéli tartozásaim miatt ( nem a fenti az egyetlen) a párom és jelenlegi családom megélhetése kerülne veszélybe. Mit tegyek a házasság előtt? Várom válaszát! Előre is nagyon köszönöm a segítséget! Tisztelettel: H. J.Ügyszám: 94XYNK Válasz: Tisztelt H. J.! A végrehajtással kapcsolatban feltett kérdésére vonatkozóan feltételezhető, hogy Ön kapott értesítést az elmúlt 5 évben is, csak a többszöri költözés miatt Ön nem kapta meg a felszólító leveleket. A Banknál be kellett volna mindig jelenteni az új lakcímet, tartózkodási helyet. Ön és a volt felesége egyetemlegesen felelnek a tartozásért, mivel a volt feleség adóstársként jutott hitelhez. Ez esetben bármelyiküktől követelhető a tartozás behajtása, Ön azonban nem kérheti a végrehajtótól, hogy az 50% a volt feleséget terhelje. A volt feleségtől a ráeső részt egy esetleges perben lehetne kérni. Egyelőre Önnek kellene a tartozást kiegyenlítenie. Másik kérdés tekintetében azt tudom javasolni, hogy az új házasság előtt kössenek egy házassági vagyonjogi szerződést, melyben minden eddigi különvagyon, illetőleg tartozás feltüntetésre kerülne. Rendelkezni lehet arról is hogy a házasságot megelőzően keletkezett Önt terhelő tartozások, vagy a házasság alatt Ön által felvett hitelek a továbbiakban is csak Önt sújtják. Rendelkezni kellene a házasság alatt megszerzett ingóságokról, bevételekről, költségek viseléséről. A házasság alatt a felek által megszerzett vagyontárgyak ugyanis az általános szabályok szerint közössé válnak, azaz azokra megint végrehajtás indítható, amennyiben azok sorsát a házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi. Nem csak a közös tulajdonú, hanem a feleség vagyontárgyát is elviheti ugyanis a végrehajtó, s csak a későbbiekben egy úgynevezett igényperben tudja a feleség vagyontárgyait visszakérni, amennyiben igazolni tudja (pl számlákkal) hogy a vitatott dolgok az ő tulajdonát képezik. Üdvözlettel: dr. Hegedüs Csilla Ügyszám: | 2009-12-02 12:47 |
| Kérdés: Tisztelt Ügyvédnő! 2008. júliusában költöztünk N.ről Magyarországra. Három hónappal az adásvételi szerződés aláírása után derült ki, hogy a szennyvizelvezetésünk közös a szomszéd ingatlanéval, amelynek tulajdonosai az általunk megvásárolt ház résztulajdonosai voltak. Mivel a közös szennyvizelvezetésből rengeteg problémánk adódott, kértük a szomszédokat szüntessék azt meg. Csak 9 hónap elteltével voltak erre hajlandóak, néhány parázs vita és győzködés után. Márciusban, amikor megtörtént a különválás, az következő kijelentést tették: majd megbánjátok, hogy ezt tettétek!Azóta nyáron úgy öntözik a falunk mentén lévő virágaikat, hogy a házfalon folyik végig a viz, minden kérésünk falra hányt borsó, sőt olaj a tűzre, másnap még alaposabban belocsolják a falat és a fal tövét (80 éves vályogház), árkot ástak az utcán a házunk elé, hogy esőzéskor oda folyjon a víz, szerencsére időben észrevettük, mielőtt valaki balesetet szenvedett volna. Ha meglátnak bennünket a kertben, vagy az ablakon bekiabálva sértegetnek: hülye románok, menjetek vissza, ahonnan jöttetek, rohadjon meg az egész családotok, az unokákkal együtt... Elnézést, én soha életemben nem használtam ilyen kifejezéseket, de mostmár naponta ilyenekkel illetnek bennünket. Kijelentették, addig nem nyugszanak, mig el nem üldöznek bennünket. Ráadásul állítólag az egyik tulajdonos előre kifizette őket, utána pedig eladta ezt a házat, pedig nekik azt mondta, megtartja magának, szóval a rokonuk iránt érzett dühöt is rajtunk vezetik le. Egyszer, amikor a kapunkat verték bottal, kihívtuk a rendőrséget, dehát sajnos semmit nem tudtak tenni, merthogy tettlegesség nem történt, és persze letagadtak mindent... Gyalázkodó leveleket dobálnak a postaládánkba, miszerint lopunk-csalunk-hazudunk stb. stb. stb. Birtokvédelmet kértünk az önkormányzatnál, jövő héten lesz a tárgyalás, bár ismerve ezeket az embereket, nem fűzök hozzá nagy reményeket.Sajnos, a férjemmel együtt kisnyugdijasok vagyunk, a birtokvédelmi eljárás belekerült 2200 Ft-ba, és ha becsületsértésért is feljelentenénk őket, az újabb 2200 Ft... és valószínűleg kidobott pénz lenne, nem hozna megoldást. Teljesen tehetetleneknek érezzük magunkat, teljesen ki vagyunk ezeknek a gátlástalan embereknek szolgáltatva.Tisztelt Ügyvédnő! Mit tehetnénk, hogy végre megszűnjön a szomszédaink zaklatása? Mert sajnos elköltözni nincs lehetőségünk, és 60 évesen már nem is szeretnénk, hiszen így közel vagyunk a gyerekeinkhez, unokáinkhoz. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, P. G. Válasz: Tisztelt Asszonyom! Sajnos az önkormányzaton, jegyzőn kívül nincsenek további jogi eszközök a birtokvitákra. Lehet, hogy a szomszédok annál jobban élvezik, hogy bosszantják Önöket, minél jobban felháborodnak Önök is. Tudom nem jogi tanács, de hátha kicsit változtatnának a viselkedésükön, ha látnák, hogy Önök nem törődnek minden megnyilvánulásukkal. Persze ez csak feltételezés, lehet, hogy ezen emberekkel szemben tényleg nincs mit tenni. Üdv: dr. Hegedüs Csilla Ügyszám: | 2009-12-02 12:57 |
| Kérdés: Tisztel Ügyvéd Úr/Nő! A következő helyzetben kérném tanácsát, véleményét. Feleséggemmel 17 éve élünk együtt van 2 kiskorú gyermekünk 13 és 8 évesek. Feleségemmel nagyon megromlott köztünk a viszony és szeretném beadni a válópert, viszont gyermekeimet a továbbiakban is én szeretném nevelni. Az idősebbik megmondta, hogy nem szeretne az édesannyával élni (állandóan üvöltözik és káromkodik a gyerekekkel, lányom teljesen lelkibeteg) nem tudom ez mennyire számít a folyamatban. Lakásunk önkormányzati amin örökös bérleti Jogom van, csak a saját nevemen még édesanyám iratta rám. Feleségem a 17 év alatt másfél évet dolgozott, jelenleg sincs munkahelye nem is tudná fenntartani a gyermekeket, a rezsibe stb, bizonyítani tudom hogy soha nem adott. Nekem 16 éve bejelntett, leínformálható, megbízható munkahelyem van.Kérem segítsenek, hogy milyen esélyekkel indulhatnék egy esetleges gyermekelhelyezési perben ill a válással kapcsolatban. Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel:M. I. Válasz: Tisztelt Kérdező! A Csjt. (Családjogi tv.) az elhelyezés kérdésében való döntést elsősorban a szülők jogává teszi. Ez a megegyezés létrejöhet peren kívül, valamint a házassági bontóper során kötött egyezség formájában. Ha meg tudnak egyezni, azt a bírósággal jóvá kell hagyatni, a bíróság azt vizsgálja nem ellentétes-e az egyezség a gyermek érdekével. Amennyiben nem tudnak megegyezni, vagy Ön nem akar egyezkedni, akkor lehetőség van szintén a házassági bontóper során kérni a bíróságot, hogy döntsön a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása ügyében. Sőt a bíróságnak kötelessége is a bontóper során a kiskorú gyermekek elhelyezéséről dönteni. Amennyiben Ön szeretné a bontóper során bizonyítani, hogy a másik fél miatt romlott meg a házasság, akkor azt javaslom, hogy a teljes körű bizonyítási eljárást válassza, ne az úgynevezett megegyezéses bontást. Ugyanis a teljes körű bizonyítás során fel lehet tárni a vétkességet, ami fontos lehet a gyermekek elhelyezéséről való döntés során. A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. A bíróság mindkét szülőt meghallgatja. Létezik a 17.sz. Irányelv mely fontos szempontokat tartalmaz a gyermek elhelyezéséről való döntéshez: - szülők egyénisége, világnézete, - érzelmi kötődés, - pszichológus szakértői vélemény, - a gyermek neme és életkora, a bírói gyakorlat - ha indokolt - figyelembe veszi, kisebb korú, lány nemű gyermek inkább anyai nevelést kíván, de önmagában a nem és életkor nem lehet döntő szerepű, - az elhelyezés állandósága, a környezet állandósága, melyik szülő tudja ezt inkább biztosítani, biztos munkahely, jövedelem, - testvérek együtt nevelése, - a házasság, kapcsolat felbomlásáért való felelősség, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget jelenti. Amennyiben a bíróság Önnél helyezi el a gyermeket, Ön kérheti, hogy a családi pótlékot Önnek fizessék, illetve gyermektartásdíjat is kérhet a volt élettársától, a gyermek anyjától. Meg kell egyezni a kapcsolattartás módjáról, gyakoriságáról is. Azok alapján, amit Ön leírt, úgy vélem jó esélye van arra, hogy Önnél helyezze el a bíróság a gyermeket. Lakás használat rendezése: megállapodással, vagy bírósági döntéssel: - megosztás: megosztható az a lakás is amely az egyik fél kizárólagos tulajdona, vagy önálló bérleménye amennyiben a másik szülőnél helyezi el a bíróság a gyermekeket. - Közös lakás elhagyása önként, vagy ítélet alapján: a távozó házastárs lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére tarthat igényt. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-12-02 13:01 |
| Kérdés: Tisztelt Ügyvédnő!Férjemmel 14. éve vagyunk házasok, mely mára már igen csak megromlott. Házasságkötésünk előtt én lakásomat eladtam, mert férjem vállalkozásához kellett azon összeg és az édesanyja barátnője meg is vette tőlem. Az már az én hiszékenységem, hogy el is hittem azt, hogy majd "lesz nekünk nagyobb" (persze, hogy nem lett). Házasságkötésünkkor férjem már rendelkezett ingatlannal, amiben jelenleg is élünk két kiskorú (11 és 13 éves) fiainkkal. Kérdésem az lenne, hogy1./ 37. életévemet töltöttem, így kapok-e használt ingatlan vásárlásához hitelt?2./ Igénybe vehetem-e (létezik-e még) a "SZOCPOL"?3./ Ha még nem váltunk el, nem indítottuk el a válást, pénzintézet ad-e kizárólag nekem kölcsönt?4./ Ptk. szabályozza-e még, hogy a házasságon kívül szerzett vagyon a házasságkötés 15. éve után közösnek vagyonnak tekinthető?Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel H.né V. A. Válasz: Tisztelt H.né V. A.! A 37. életév nem akadálya hitel felvételének használt lakás esetében sem, kizárólag a bankok döntésén múlik, hogy milyen összegű hitel felvételére jogosult. 2009. július 1-től már nem létezik a szocpol. Házasság alatt is vehet fel egyedül kölcsönt, de ez esetben mégis házastársával közösen felelnek a tartozások visszafizetéséért, mivel a házasság megszűnéséig házastársával házassági vagyonközösségben élnek. Házasságkötés előtt szerzett vagyon sohasem válik közös vagyonná, az mindig külön vagyon marad. A házasság alatt szerzett ingók válnak 15 éven belül közössé, az ingatlan azonban 15 év elteltével sem. Üdvözlettel: dr. Hegedüs Csilla Ügyszám: | 2009-12-02 13:02 |
| Kérdés: Tisztelt Cím!Örökösödési ügyben szeretnék tanácsot kérni Önöktől,kérdésem a következő: van egy ingatlan melyben 3 tulajdonos volt eddig,a húgom és én 1/4-1/4 részben,az édesanyám 1/2-részben. 2009 Okt.15.-én édesanyám elhunyt,de előtte Szeptember 16.-n tartási szerződés alapján a húgomra iratta az ő 1/2.-részét.Kötelező-e ebben az esetben is a hagyatéki leltár,illetve a hagyatéki tárgyalás lefolytatása,és kizárhattak-e a tartási szerződés megkötésével az "anyai"részből?Válaszukat előre is tisztelettel köszönöm! K. J. Z. Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt kell, hogy mondjam itt nem örökösödési kérdés van. Ugyanis amint Ön írja, édesanyja tartási szerződést kötött az ön testvérével, így az édesanya a tartás fejében a tulajdonában lévő ingatlant átruházta a kötelezettre (tartóra), vagyis az Ön húgára. Hagyatéki eljárást ennek az ingatlannak a vonatkozásában nem lehet tartani, mert már nem is volt az elhunyt tulajdonában halála pillanatában. Természetesen, ha van még más ingatlana, ingósága, és ezeket a jogszabály alapján hagyatéki leltárba kell venni, illetve hagyatéki eljárást kell lefolytatni, akkor lehetséges. A tartási szerződés megkötésével Önt nem kizárták az anyai részből ( ezt csak végrendelettel lehetne), hanem az édesanya még életében ruházta át másra a tulajdonát. Ehhez joga van. Örökségről csak akkortól beszélünk, amikor az örökhagyó elhunyt, és a halála idején meglévő vagyona illetve tartozásai képezik a hagyatékot. A gyakorlatban igaza van, Ön így elesett az Ön által várt anyai örökrésztől, de hangsúlyozom, az jelen esetben jogilag már nem létezik. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-12-02 13:06 |
| Kérdés: Tisztelt Netjogász! Azzal a kédéssel fordulok Önökhöz, hogy én egy egy személyes kft.-t szeretnék alpítani.Van egy fő állásom és mellék állásban szeretném a kft.-t csinálni, akkor kell járulékokat fizetni pl. tb járulékot és egyebeket amit a munkáltatóm befizet az állásom révén? Még azt is szeretném kérdezni, hogy az egyszemélyes kft.nél alkalmazhatok megbizási szerződéssel idegen személyeket egy munka elvégzésére?Tehát hogy lehet-e alkalmazottam(megbízási szerződéssel) és ha lehet akkor milyen formában kell a személy után fizetnem.Csak egy-egy alkalmi megbizásrl lenne szó amire alkalmaznám a személyeket.Ha lehetséges , akkor hogy kell utánna adózni? Köszönöm válaszát! N. T. Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a társas vagy akár egyéni vállalkozó munkaviszonyának időtartama a heti 36 órát eléri akkor kötelező járulékfizetés nincs, kizárólag azután kell járulékot fizetni, amit saját döntése alapján saját magának (munkabérként vagy személyes közreműködés vagy jövedelem kivét címén) kifizet. A megbízási szerződéssel foglalkoztatottak (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) esetén akkor keletkezik biztosítási (tb járulékot csak biztosítási jogviszonyban kell fizetni) és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát. Ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri az említett alsó összeghatár harmincad részét). Jelenleg: 71.500,-Ft a minimálbér. Ha nem éri el a fentiek szerinti értékhatárt akkor, csak 18%-os szja.előleget kell levonni a megbízottól, és 11% egészségügyi hozzájárulást kell a megbízónak utána fizetni. Ennél egyenlőre, ha tényleg csak egyszeri alkalmakról van szó, jobban megéri ha alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatja az illetőt, egyszerűbb és olcsóbb is, de jövöre változik az alkalmi foglalkoztatás. Végleges információ még nincs, csak tv.-tervezet. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-12-02 13:08 |
| Kérdés: Tisztelt netjogász!Végső elkeseredésemben kérem segítségét!Áprilisban elváltam férjemtől,a bíróságon megegyeztünk,hogy közös ingatlanunkat eladjuk,a terheit közösen fizetjük.Én a két kiskorú közös gyerekünkel albérletbe költöztem,a volt férjem beköltözött a házba,ahonnan engem kizárt.A ház vásárlásakor 3,8 millió otp-s hitelt vettünk fel,ami a szüleim házára lett rájelzálogoztatva.A hitelt azóta egyedül fizetem,hisz volt férjem tisztában van vele,hogy nem fizetés esetén a bank szüleim házát viszi,nem a közöstulajdonunkat.A szüleim házáról átakartam rakatni a jelzálogot a mi házunkra,de nem egyezett bele,a házat el nem adja,kifizetni nem akar,nem egyezkedik semmibe.Egyedül nem birom fizetni a hiteleket,az albérletet,rezsit,szüleim segítenek.Gyerektartást szintén nem fizet.Hitelt nem kapok,mert az összes hitel az én nevemen van,nem tudok lépni semerre sem.Bíróságra akartam adni az ügyet,és a tartozásait ráterheltetni az ő részére,de ez sem járható út.Kérem segítsenek,minden megoldás érdekel.Tisztelettel:B.né V. A. Válasz: Tisztelt B.né V. A.! Mindenképpen bírósági úton tudja csak érdekeit érvényesíteni, közös tulajdon megszüntetése iránt kellene pert indítani. Időközben a volt férje is bizonyára rá fog jönni, hogy mindenki akkor jár jobban, ha közös megegyezéssel kerül sor az ingatlan eladására, s nem a bíróság fogja a közös tulajdont árveréssel megszüntetni. Ugyanis az árverés lehet az egyik formája a tulajdonközösség megszüntetésének. Amennyiben a hitelt közösen vették fel a házasságuk ideje alatt, akkor is, ha csak az Ön nevén van, akkor a közös tulajdon megszüntetésekor a közös tartozást is be kell számítani, vagyis a férje részéből levonni a még fennmaradó és az Ön által eddig egyedül befizetett tartozás összegét. A házassági vagyonközösségbe a tartozások is beszámítanak. Ugyanígy a gyermektartás iránt is pert tud indítani, s az elmaradt tartásdíjat 6 hónapra visszamenőlegesen kérni. A gyermektartásdíj esetén kérje a bíróságot, hogy a volt férje munkabéréből tiltassa le. Üdvözlettel: dr Hegedüs Csilla Ügyszám: | 2009-12-02 13:11 |
| Kérdés: Tisztelt Jogi Tanácsadó!Szeretném megkérdezni, hogy Magyarországon milyen feltételei vannak egy házaspár jogi úton való különélésének, illetve hogyan, hol kell intézkedni? Kell-e ügyvédet fogadni?Tisztelettel: Katalin Válasz: Kedves Katalin! Mivel kérdésében kifejezetten a jogi különélésre kíváncsi, nem egyértelmű, hogy a továbbiakban is együtt kívánnak élni csak jogilag „külön”, vagy véglegesen kívánják megszüntetni házasságukat valóságban is különéléssel.
Ügyvédi képviselet a bíróság előtt nem kötelező, a felek ügyvéd nélkül is eljárhatnak. Amennyiben azonban az alapvető kérdésekben felek között nem jön létre egyezség, tanácsos ügyvédet fogadni. Üdvözlettel: dr. Hegedüs Csilla ügyvéd Ügyszám: | 2009-12-02 13:12 |
| Kérdés: Tisztelt ügyvédnő/úr.Arra lennék kíváncsi,hogy "elidegenítési és terhelési tilalom2 alatt álló ingatlan beszámítható-e vagyonnak.Aktív korúak szociális támogatási kérelmemet ugyan is azért utasították el,mivel élettársamnak van egy ilyen ingatlana,ami a volt férjjel közös,1/2-arányban.Ezt nekünk a település jegyzője vagyonnak minősítette,holott értékesíteni nem lehet a tilalom miatt.Emiatt elestünk a támogatástól.Ami a legbosszantóbb még a lehetőőségtől is,hogy az önkormányzat foglalkoztasson.Van erre valami jogszabály? Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján az 1993. évi III. törvény vonatkozik problémájára, melyet 2009. január 01.-től hatályos módosítás alapján az aktív korúak ellátásáról rendelkezik. A jogszabály akkor minősíti a megélhetést nem biztosítottnak, ha: „……..a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona sem a kérelmezőnek, sem családjának nincsen.” Az aktív korúak pénzbeli ellátásának típusai : rendszeres szociális segély vagy rendelkezésre állási támogatás. Ki jogosult rendszeres szociális segélyre: Azok, akiknek a jegyző megállapította az aktív korúak ellátására való jogosultságát és
rendszeres szociális segélyre jogosultak. Fontos szabály, hogy egy családban csak egy személynek állapítható meg rendszeres szociális segély. Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, kivéve, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. Ki jogosult rendelkezésre állási támogatásra: Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jogosult rendszeres szociális segélyre, köteles a közfoglalkoztatásban részt venni, illetve az, aki 35. év alatti és nem fejezte be az általános iskola 8. osztályát, iskolai oktatásba részt venni. Továbbá köteles az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magát, és a foglalkoztatási megállapodásban foglaltakat elhelyezkedése érdekében betartani. Amennyiben
A jogszabály szerint vagyonnak minősül a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, ugyanakkor az ellátás tekintetében nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A jogszabály szerint család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, közeli hozzátartozó: pl.: a házastárs, az élettárs is. Sajnos mivel élettársának van vagyona, (nem írja, hogy miért áll elidegenítési és terhelési tilalom alatt) így részére és családtagja részére sem folyósítható az ellátás. Amennyiben Ön nem lenne élettársi viszonyban olyan személlyel, akinek van vagyona, és a többi feltételnek megfelelne, kaphatna ellátást. Feltételezem a jegyző határozata alapján, hogy élettársával nem a nevezett ingatlanban laknak. A jogszabály hasznosítható ingatlant ír, nem forgalomképest. Azaz bérbe adva még lehetne hasznosítani. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-12-02 13:20 |
| Kérdés: Tisztelt Cím! Az alábbi probléma megoldásában szeretném kérni a segítségét. Volt férjem munkahelye felszámolás alatt áll. Munkaviszonya 2009. augusztus 17. napjával megszűnt, 4 havi felmentési idő járt neki amely 2009. december 17. napjával szűnik meg. Erre a négyhónapra bruttó 501.796,- Ft összegű járandóságot kapott, melyből gyermekeink részére 4 havi tartásdíjként 135.248,- Ft-ot utaltak. Nálunk a bíróság úgy állapította meg a tartásdíj fizetési kötelezettséget, hogy "alperes kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a jövedelmének 20%-20%-a a havi 50.000,- Ft-ot nem éri el, akkor felhatalmazza a mindenkori munkáltatóját, hogy havonta és gyermekenként 25.000,- -25.000,- Ft-ot összesen 50.000,- Ft gyermektartásdíjat fizetéséből vonja le." Tehát ez azt jelentette, mivel kamionosként dolgozott, a magyar fizetésének több mint a felét levonhatták, azaz minden hónapban 50.000,- Ft tartásdíjat kaptam. Erre a négy hónapra 200.000,- Ft járt volna szerintem , és nem 135.248,- Ft. Felhívtam a munkáltatót, és azt mondták, hogy ez az összeg 40%-a, hiába mondtan nekik hogy nálunk nem a %-ot kell figyelembe venni. Írtam a felszámolónak, hogy a hiányzó 64.752,- Ft-ot utalják át számomra, aki a következő választ adta "lévén, hogy férje adott havi jövedelméből a 40 % levonásra került, majd a fennmaradt részt átutaltuk volt munkavállalónknak, így kérését nem áll módümban teljesíteni." Nem tudom mit tegyek ezután, volt férjem mereven elzárkózott attól, hogy ezt a 64.752,- Ft-ot elutalja számomra. Azóta volt férjem elhelyezkedett, mivel felmentették őket a munkvégzés alól, de az új helyén is 40%-ot utaltak az elmúlt hónapban. - de ez nem befojásolja a felmentési időre járó tartásdíjat ugye? -mivel a kettő cégnek semmi köze egymáshoz.Jogos a követelésem? Kérem szíveskedjenek megírni mi a teeendőm a továbbiakban. Segítségüket előre is köszönöm! Tisztelettel: Válasz: Tisztelt Kérdező! A Családjogi tv értelmében: A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. A tartásdíjatszázalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is. Az Ön esetében a tartásdíj egy határozott minimum összeg és a %-os összeg együtteseként volt megállapítva. A 4/1987. (VI. 14. IM rendelet (Csjtr.) kimondja, hogy a munkáltató, a szövetkezet, illetőleg a járandóságot folyósító más szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) a letiltásra vonatkozó határozat kézhezvételétől kezdődően a jogosult részére rendszeresen folyósítja a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő összeget esetenként e százalék alapján számítja ki, akkor is, ha a munkabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munkabér csökkenése esetében sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság a százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított. Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy - a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján - még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató hátralékként nyilvántartja és - amint erre lehetőség nyílik - a hátralékot folyamatosan levonja. Az Ön követelése a leírtak alapján jogos lehet, valószínűleg a munkáltató hibázott a kifizetéskor. Amennyiben volt férje nem hajlandó a különbözetet kifizetni, Ön a bírósághoz fordulhat az elmaradt tartásdíj végrehajtása ügyében. Erre 6 hónapja van a tartásdíj esedékességétől számítva. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-12-02 13:24 |
| Kérdés: Tisztelt Netjogász! Az lenne a kérdésem,hogy feleségem örökölhet-e majd az édesapja után,ha sohasem tartották a kapcsolatot egymással?Annak idején az édesapja elismerte,hogy az ő gyermeke.Tudtommal az édesapja házasságában nincs saját,csak nevelt gyermeke.Mi van ha készül végrendelet és mi van hogyha nem készül? Üdvözlettel: János Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklés kérdése, ennek eldöntése nagyon összetett. Anélkül, hogy az összes lehetséges örököst számba vennénk, és az esetlegesen készült végrendeletet ismernénk, teljes körű válasz nem adható. Kérdéséből az sem derül ki, hogy az édesapa elhunyt-e, vagy él még. Alapesetben, amennyiben az édesapa teljes hatályú apasági elismerő nyilatkozatot tett, amelyben elismerte, hogy édesapja az Ön feleségének, akkor a gyermek jogállásába került, és az öröklés törvényes rendje szerint örökölhet édesapjától. Ha a törvényes öröklés esete áll fenn, vagyis nem készült végrendelet, az öröklés sorrendje szerint először az örökhagyó leszármazói - ha vannak -, örökölnek mindent. Természetesen, ha még vannak rajta kívül gyermekei az örökhagyónak, akkor azokkal együtt, egyenlő arányban részesülhet a hagyatékból. Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az elhunytnak van élő házastársa, akkor Ő a hagyatékra özvegyi haszonélvezeti jogot szerez, a gyermekek állagöröklése mellett. A nevelt gyermek, ha nem fogadta örökbe az elhunyt, nem örököl a tv. szerint. Más a helyzet, ha végrendelet készült. Amennyiben a végrendelet érvényes, akkor a benne foglaltak alapján örökölnek az abban megjelölt személyek. Ebben az esetben, ha a gyermeket kizárták az öröklésből, akkor csak a köteles részre tarthat igényt, ami a törvényes örökrészének a fele lehet. Ennél több azonban a konkrét végrendelet ismerete nélkül nem mondható biztosan. Az öröklésből bizonyos indokok alapján ki is lehet tagadni az örököst. Ebben az esetben semmit nem örököl. Üdvözlettel: Szabóné dr. Varga Mária Ügyszám: | 2009-12-02 13:28 |